2022. 06. 14.

Te tudod, mit jelent az, hogy „újgenerációs” szabadulószoba? És miért érdekes ez?

Ma már szinte minden szabadulószoba hirdetésében azt olvassuk, hogy „újgenerációs pályák”. Honnan tudom, hogy mit is jelent ez pontosan? És mi volt a gond az „előző generációval”? Egy kis szabadulószoba történelem dióhéjban, avagy miért érdemes tényleg „újgenerációs” pályát választani?

A szabadulószobák „ősei” valahol a számítógépes játékok egyes típusaiban keresendőek, mégpedig azokban, ahol az egyes pályákról különböző logikai feladványokon keresztül, vagy különböző tárgyak/segítségek használatával lehet a következőre szintre lépni, ahol ez újra és újra ismétlődik.
Ettől egy fokkal szerethetőbb, de hasonló élményen alapuló játékok a szabadulószobák, hiszen itt nem virtuális valóságban történnek az események, hanem az igazi valóságban: kézzelfoghatóan, csapatban, emberközeli módon. Valószínűleg a mai napig ebben rejlik a szabadulószobák népszerűsége.

Az ilyen típusú játékok fejlődése a 2000-es években jutott el az úgynevezett „Escape Game”-hez, amelyekben már helyiségről-helyiségre haladva lehetett rejtélyeket megoldani. Úgy tudjuk, hogy 2006-ban már létezett egy „szabadulószoba szerűség” a Szilícium-völgyben. Ez az Agatha Christie-tematikájú szoba népszerű turisztikai látványosságnak számított Kaliforniában, ugyanakkor nem teremtett ott divatot.
Európában 2011-ben nyílt meg az első szabadulószoba, mégpedig (ki gondolná?) pont Budapesten. Innentől kezdve pár év leforgása alatt Budapesten már jelentős mennyiségű (közel 60 féle) szabadulószoba működött – a külföldi sajtó szerint – igen kreatív és változatos feladatokkal (amely a magyar találékonyságot méltán tükrözi). Nem kellett sok idő, hogy ez a „mánia” a környező országokba, nagyvárosokba is tovább terjedjen.

A klasszikus szabadulószobákban a lakatok, a zárak és a kulcsok játsszák a főszerepet. Továbbá a logikai és ügyességi feladatok. Nyilván a környezet is fontos, de ez igazán jelentős szerepet csak később kap.

Az „újgenerációs szabadulószobákra” inkább a mágneszárak, a rejtett távirányítók (akár a varázspálca is ilyen), a programozást és elektronikai megoldásokat igénylő elemek jellemzőek (mint pl.: kijelzők, érzékelők, stb.) Fontos, hogy ezek nagyrészt saját/egyedi gyártású eszközök, és a kialakításukat komoly tervezés előzi meg: így minden szoba egyedi és nem meglévő játékelemeket emelnek át újra és újra. Elvárássá vált a koherens, a játék témájával harmonizáló dekoráció: lehetőség szerint minél valósághűbb díszletek, hogy a játékos valóban bele tudja élni magát a hely varázsába, ezáltal még intenzívebb élményt kapjon. 60 percre egy „más világba” léphessen, és véghez vigye a „küldetést”. Az átgondolt tervezés, a küldetés megnevezése, a „story” jelentősége megnőtt, a „low-cost” pincehelyiségek ideje lejárt.

A másik fontos szempont az idő. Vagyis a feladat rövid időn belül való teljesítése. Ez az, ami plusz „izgalmat” ad a játékosok számára. A feladatok pedig csapatmunkát és logikus gondolkodást igényelnek. Ha az idővel való versenyfutás végül sikerrel jár, akkor a „kijutással” maradandó pozitív élményekkel gazdagodik a társaság. És nem mellesleg a közös játék fontos készségeket fejleszt. Ha érdekel miket és hogyan, olvasd el egy másik bejegyzésünket: katt ide.

A Mystiqueroom csapata hosszú évek óta foglalkozik pályák építésével. Pályáink mind „újgenerációs” szemlélettel készülnek, de ha nem hiszed (vagy még nem jártál nálunk), fedezd fel Te magad is. Egy helyszínen 12 küldetés és „világ” közül választhatsz. Te hova repülnél el legszívesebben? Válassz!